A hosszúpályi birtok és a kastély neve felbukkan a család életében már I. Bernáth Gedeon (1768-1828) életében is. Ő a családi hagyomány szerint  a Martinovics-féle összeesküvés egyik tagja volt. Összejöveteleiket gyakran tartották a mihályfalvi kastélyban (balra). Az inasuk árulta el az összejövetelt, de “a Kátét  és egyéb iratokat egy nagy kerek asztal lyukas lábába helyezték el, miközben egy titkos ajtón át egy alagúton keresztül elmenekültek. Az alagút állítólag Hosszúpályiig, a család másik birtokáig ment, ami nem valószínű, de a titkos ajtó s esetleg egy rövidebb alagút elképzelhető” – írja Szécsi András lelkipásztor, aki sokáig volt Hosszúpályi lelkipásztora, s kutatta a család történetét.

Kép a pincelejáratról a kastélyból, ma  így néz ki, ez lehetett az „alagút” lejárata:

Bernáth Lajos Érmihályfalván született 1791-ben. Testvérei: József, Gedeon, Teréz és Vince. Megegyezés szerint ő kapta a Hosszúpályi, a Monostorpályi és a Fehértó-pusztai birtokot. Debrecenben ház és ingatlan jutott neki.

         A szabadságharcban  idős kora miatt nem vett tevékenyen részt, de az egyházi életben  és a vármegye tevékenységében igen. 43 éven át volt a hosszúpályi református egyház főgondnoka, és a debreceni református egyházkerület tanácsbírája.

Az egyháznak ezüstözött ón kenyérosztó tányért adományozott, melynek felirata: „Az Úrnak asztalához bernáthfalvi Bernáth Lajos Simon Sófia hitvesemmel ajándékoztuk a hosszúpályi Református Eklésiának 1836”

 A vármegye életében  is tevékenykedett, de  inkább a konzervatív, mint a liberális iránynak volt a híve.(1)

         Amikor testvérei, József és Gedeon a szabadságharc alatti tevékenységükért fogságba kerültek, mindent megtett értük, mint egy jó testvér, hogy helyzetükön segítsen. Nagyváradon Paszkievits hercegnél tisztelgett s felhasználva azt a tényt, hogy Gedeon több orosz és osztrák tisztet mentett meg a nemzetőrök felkoncolásától, kieszközölte  szabadon bocsátását.(2)

         Vagyoni helyzetéről  Técsői  írásaiból  tudunk: „Bernáth Lajos gond nélkül élt még úrbéri földjei elvesztése után is. Az 1859 évi telekkönyvi adatok szerint 567 holdja volt ekkor Hosszúpályiban és némi földje a szomszédos Monostorpályiban is.” Kezén szaporodott a jószág. A század második felében  gyermekei, István és Mária 1895-ben  mintegy 1500 kataszteri hold urai voltak csak Hosszúpályiban .” (3)

Kép egy régi magtárról, mely a kastélyhoz tartozott:

 Fényes Elek is említi 1851-ben Bernáth Lajost, mint hosszúpályi  birtokost.  (4)

 Bernáth Lajos  felesége Simon Zsófia (1808-1851), gyermekeik: István (1834-1914), Ida (1845-1916), Mária Johanna (1837-1913).

 Köztiszteletben halt meg hosszúpályi kúriájában, 1862-ben.

Alább balra: kép a sírkertről, pontosabban annak helyéről manapság; jobbra: Bernáth Lajos egyik  debreceni háza ma így néz ki.

Felhasznált irodalom:

1. Szécsi András volt hosszúpályi ref. lelkipásztor adatai

2. Genealógiai füzetek, Kolozsvár, 1912 / 25. és 51.oldal

3. Técsői Móricz Béla: Az ippi és érkeserűi  Fráter család kritikai története, 310.oldal

4. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára, 1851