Érmihályfalva rövid története

2012. Április 1.

Érmihályfalva, Bihar megyei kisváros, a megye észak-nyugati határán terül el, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, ugyanakkor nemzetközi határátkelo Magyarország irányába közúton és vasúton egyaránt.

 

A település élete egy 1270 augusztus 20-án kelt dokumentum által bizonyított. Mielott bemutatnám Érmihályfalva történelmi fejlodését, szeretném bemutatni azokat a körülményeket amelyek az ókorban emberek által lakott területté tették. Az elso régészeti leletek a pattintott kokorszak végérol származnak: Gálospetri közelében a Fráter erdonek nevezett területen kovakobol készült kopengéket találtak, amelyeket kb. 30.000 évesnek becsülnek. A terület benépesedése a csiszolt kokorszakban valósúlt meg Kr.e. a III-II évezredben. Az idoszakot Körös és Tisza kultúra néven ismerik. Nagyobb települési helyek voltak az Érmellék egész területén, így Érmihályfalván a „Sárgaföldes gödör”, amely a Móka folyó partján terült el és gazdag csiszolt kokorszaki leletekben. A bronzkorszak idején egy harcias néptörzs telepszik meg a vidéken, akik állattenyésztéssel és földmuveléssel foglalkoznak. Ezek a népek az Ottományi kultúrát hozták létre az Érmelléken, ahol több mint 1300 bronztárgy került elo. Kr.e. az I évtizedben a bronzkor véget ér, éskezdetét veszi a vaskor Hallstatti szakasza. Törzsi háborúk kezdodnek ami népvándorlási hullámot indít el. Kr.e. 400 körül megjelennek a kelták, meghóditják de nem pusztítják el az ittlakókat. A meghonosították a vas megmunkálását és a kerámia korongolását. Mindez a La Téne kultúra kialakulásához vezet. Kr.e. 150 körül a római légiók legyozik a keltákat és Burebista serege a Kárpát-medence elhagyására kényszeríti oket. A kelták kivonulása után a megmuvelt területeket visszahódította a természet. A kelták jelenléte Érmihályfalva területén is dokumentált: a „Gorove” földbirtokos farmján 3 kelta sírt és az „Új sárgaföldes gödörben” kelta eredetu edénydarabokat találtak. A rómaiak elfoglalják Dáciát és Pannóniát ám az Érmellék a római uralom területén kívül marad, mert nehezen védheto terület. Kr.e. a III századtól megindúl egy újjabb népvándorlás. A gótok vonultak végig az Érmelléken, így Érmihályfalva területén is találtak gót eredetu régészeti leleteket (egy acél kard, kés, ezüst kardtok, 2 ezüstcsat és borostyánkobol készült gomb).

A gepidák egy másik germán eredetu vándornép volt, amelyik átvonúl az Érmelléken. Mihályfalván 8 sírlelet bizonyítja jelenlétüket. A gepidákat az avarok követték a vándornépek sorában. Az o jelenlétüket a Bujanovics szolojében talált avar eredetu fém és kerámiatárgyak bizonyítják. A szlávok a VII, századtól érkeztek ezekre a vidékekre, de jelenlétük kevésbé dokumentált. Ezzel ellentétben a magyarok 896-ban érkeztek a Pannon medencébe Árpád vezetéséve. Le is telepednek s a XI századtól megkezdik Erdély meghódítását. Ezt a magyar állam megalapítása tette lehetové. A XI.-XII. században létesülnek azok az állandó települések az Érmelléken, amelyek közé Érmihályfalva is tartozik. Magától érthetodik, a település alapítása pontosan nem állapíthatómeg hiteles dokumentumok hiánya miatt.

Az elso oklevél 1270 augusztus 20-án íródott és Turul Comes özvegyét emliti birtokosként. A Mihal nevu birtokot IV. Béla kiráy adományozta Pál Comesnek aki Onnus nevu lányának hozományként adta a Turul Comessel történt házasságkötése alkalmával. Itt kell megemlíteni, hogy 1241 tavaszán a tatárok támadtak az Érmellékre és különösen Székelyhíd-Szalacs-Mihályfalva körzetében végeztek nagy pusztítást. Kiírtottáka lakosság nagy részét, csak azok menekültekmeg, akik a mocsarakban találtak menedéket. A tatárjárás után IV. Béla újjászervezte az országot, az elpusztult települések benépesednek, a gazdátlan bírtokokat a király huséges alattvalóinak adományozza. Így kaphatta Pál Comes is a Mihal nevu birtokot. A település nagyságát bizonyítja az a tény, hogy 1284-ben 210 kepe egyházi tizedet fizet a váradi püspöknek, ami a legnagyobb tized volt az egyházmegyében. 1312-ben Károly Róbert király a Nagymihályi Lorinc fia Gergelynek vámjogot ad. A település neve a külömbözo dokumentumokban változó: Nogmyhal, Nagmihal, Nochmihal, Nogmichály, Nogh Myhalfalva. 1332-1337 között „sacerdos de villa Nogmihal” 20 garas egyházi tizedet fizet, épp úgy, mintGyula városa. 1434-ben a város neve Nogh Myhalfalwa. A település fejlodése lelassul birtokosai gyorsan cserélodek, mint például Várady Pál érsek, a Madarasiak, a kiskállói vitézek, az álmosdi Chyre Zsigmond, a Esztáy család és Upory István váradi kanonok. A Hunyadiak korában Bihar vármegye 18 városa közt említik, majd 1459-ben vásártartó jogot kap. A XV-XVI században több pestis járvány tizedelte a lakosságot 1494-1497, majd 1504-1510 között, de a legnagyobb 1530-ban volt és „horribilis pestis” néven vonult a történelembe. 1535-36-ban olyan „éhínség” volt, hogy a lakosok füvet ettek. Ezzel magyarázható, hogy 1552-ben egy összeírás alkalmával csak 14.5 portát találtak az összeírók.

1587-ben a törökök felégetik a települést, a lakosság elmenekül a környékrol. Amikor a törökök elvonulnak és a lakosság visszatér megtörténik a reformétus vallásra való áttérés. Valószínu, hogy az új pap aki Mihályfalvára érkezik meggyozi a nápet,hogy térjen át az új vallásra.Újjáápitik a törökök által felégetett templomot. Az 1491-ben Váradon öntött harang most is a református templomban található, a legenda szerint a törökök magukkal szereték volna vinni, de a Móka patakba esett és innen emelte ki a visszatéro lakosság.

A XVIII. században végzett összeírások szerint nagyon kevés család lakja Mihályfalvát. 1684-1692 között a legtöbbet 25 jobbágycsaládot írnak össze, ami azt jelenti, hogy 700-750 hold földet munkálnak meg.

A XVIII században a telkek felaprózodnak. Az 1720-ban lévo összeírás már 70 családfot ír össze, aki 1000 hold földet muvel meg, míg 6 nemesi család 106 holdat. Megkezdodik a dohánytermesztés és növekszik a szolovel beültetett terület. A helyíséget bíró vezeti, akit a kisbíró és két perceptor segít. Az 1772-es összeírás alkalmával már egyetlen jobbágytelek sem maradt egészben, a legtöbb 1/8 vagy 2/8 rész telekkel rendelkezik, míg sokan földnélküli zsellérek.

A XVIII. század végén megkezdodik a nagybirtokok kialakítása, ilyenek a Stubenberg gróf, Bujanovics Gencsy, Szlávy, és a Bernát birtokok.

Az 1800-as népszálás adatai szerint 1594 a lakosok száma amelybol 260 szabad ember, 1334 pedig jobbágy. Vallás szerint: 1319 református, 189 katólikus és görög katólikus valamint 89 zsidó. A katolikus és görög-katolikus jobbágyokat Szlávy földbirtokos telepítette a Tóth falu nevu részre. Számukra 1810 körül egy ost is létezo kápolnát épített, amit vásárnaponként felváltva használtak katolikusok és görög-katolikusok. Érdekes adat a zsidók betelepedése Mihályfalvára, ami a XIX. században nagyon felgyorsul hisz 1900-ban a zsidók száma 967, 1930-ban már 1604. A zsidók nagy mértékben hozzá fognak járúlni a település gazdasági-társadalmi fejlodéséhez, egészen 1944-ig, amikor deportálják oket Aushwitzba. A gazdasági fejlodést tükrözi a tény, hogy 1844-1880 között Mihályfalva „szabad mezováros”.

1880-ban járásközpont lesz, de mint nagyközséget tartják számon. Megépül a Debrecen-Szatmár (1871) és a Debrecen-Nagyvárad (1887) vasútvonal, amelyek fontos vasúti csomóponttá emelik Mihályfalvát. Kialakúlnak az elso gazdasági vállalkozások, így például 1885-ben Bach Mór pótkávégyára 20 munkással. A növekvogazdasági tevékenység szükségesé tette pénzügyi létesítmények megalapítását: 1883-ban Takarékpénztár míg 1898-ban egy Ipari és kereskedelmi Bank létesül. Megnövekszik a vállalkozók és kisiparosok száma. 1900-ban megnyílik a Kaszinó és az Iparosok Háza. Beindúl a Rubinstein és deutsch védogyár, Veisz Adolf pipagyára, már telefonközpont is létesül 4 elofizetovel. A lakosok száma 1900-ban 5575 , míg 1910-ben 6255.

Az I világháború után Erdélyt Romániához csatolják, Mihályfalva Szilágy megyéhez kerül és 1930-ban városi rangot kap. 1930-1940 közütt megkezdik az utcák kövezését, a közkutak fúrását. A II világháborúban csak rövid idore szakította meg a gazdasági fejlodést. A legszomorúbb esményre 1944 tavaszán kerül sor, amikor szinte az egész zsidó lakosságot Aushwitzbe.

A II világháború után Miháyfalvát is átalakítja a kommunista ideológia szele. Miután Petru Groza lesz Románia miniszterelnöke az egész országra szóló földreformot ültetnek gyakorlatba 1945 március 21.-én, amely Mihályfalván teljesen megváltoztatta a tulajdonviszonyokat. Mihályfalván a földreform 1945 április 13.-án lépett érvénybe és 1947 augusztus 7-ig tartott. Kisajátították Stubenberg Pál, dr.Bujanovics Rudolf, Pataky Zoltán, Pataky Géza, Lovas Dániel, Balazsi József, Kovács Tibor és özv. Csiri Sándorné birtokait, összesen 3465 hold földet. A kisajátított földbol 374 házhelyet osztottak és 678 parasztcsaládnak 2 hold földet osztottak családonként. A parasztcsaládok nem sokáig örülhettek a földnek, mert 1952-1962 között 1658 család lépett be a T.SZ.-be összesen 3806 ha termofölddel. Ez a termeloszövetkezet a megye egyik legerossebb szövetkezete lesz 1962-1980 között.

Még 1949-ben létrehozzák az Állami Mezogazdasági Vállalatot 2109 ha földterülettel. A vállalat területét állandóan növelték, így 1960-ra már 5423 ha földdel rendelkezik. 1967-ben az ÁMV-t egyesítik a székelyhídi ÁMV-vel, így összesen 9861 ha területen gazdálkodik, 5500 szarvasmarhát, 20.000 sertést , 17.500 juhot, 29.000 kismalacot nevelnek, 23 farm keretein belül összesen 700 embert foglalkoztat. A két mezogazdasági vállalat biztosította a nyersanyagot az Arovit konzervgyárnak, amelyet 1941-ben Hanyi Zsolt alapított, 1945-ben kisajátítják, állami tulajdonba veszik, 1949-tol zöldség és gyümölcs konzerválásával foglalkozik. 14 farmot létesítenek, amely nyersanyagot termel a gyárnak 2578 ha területen. 1987-ben összesen 62 180 tonna zöldséget adtak át a gyárnak. Az Arovitnak 647 munkása volt míg a farmokon több mint 1000 szezonmunkást is foglalkoztat. 1965 után létrehozzák a Fogyasztási Szövetkezetet, amely a megye legnagyobb ilyen jellegu egysége lesz több mint 800 embert foglalkoztat. Legismertebb szekciók a varroda, az öntöde, a présrészleg, a külömbözo szolgáltatási egységek, kereskedelmi egységek. Ugyanakkor a Margittai bútorgyárnak bútorgyártó szekciója létesül Mihályfalván, a Kosárköto szövetkezet a környék nyersanyagát értékesíti. Megkezdodik a helység központjának a rendezése, ahol 3-4 emeletes tömbházat építenek, a földszinten kereskedelmi egységekkel.

1961-ben Elméleti Liceum létesül egy újjonnan épített épületben. 1977-ben Agráripari Liceum alakul az Elméleti Liceum helyén és összevonják a Mezogazdasági Szakiskolával amelynek az épülete a Gép és Traktor Állomás teröletén található.

1968-ban egyesítik Mihályfalva 2 orvosi rendelojét a hajdani Bujanovics kastélyban, amelyet melléképületekkel bovitenek ki, így a rendelok mellet szülészet, fogászat és beteg elfektetot is létesítenek. Élénk kultúrális és sport élet jellemzi a nagyközséget. 1981-1988 az „Unirea” labdarogó csapat a „C” ligában szerepel. A gazdasági- társadalmi fejlodés eredményeképpen állandóan növekszik a lakosság száma, 1988-ban 13.243 amelybol 11.681 állandó lakos, 370 ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakik a helységben ,míg 1192 szezonmunkásként tartózkodik a helységben, így Érmihályfalva Románia legnagyobb egyfalvas nagyközsége, de csak 1989 május 5-ig, amikor a nagyközséget várossá nyílvánítják.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Érmihályfalvának 10.438 lakosa van, amelybol 8832 magyar, 1340 román, 213 cigány és 23 más nemzetiségű.

Lajos Miklós










További cikkek

Nyíló Akác 2012 Keretprogram

2012. Május 8.

Programismertető XX. Nyíló Akác Napok 2012

Meghívó a VI. Érmihályfalvi Nemzetközi Alkotótábor zárókiállítására

2012. Június 30.

A 2012 június 23. és július 1. között megrendezett VI. Érmihályfalvi Nemzetközi Alkotótábor zárókiállítására várunk szeretettel minden érdeklődőt.

Mindenki a maga portája előtt

2012. Július 6.

A hőségriadó esetén alkalmazandó intézkedések részeként Érmihályfalván is locsolják a főbb utcákat reggelenként. A lakosoktól elvárják, hogy tartsák rendben portájuk elejét.

(Fotó: Magyar István)

Többen elsőáldoztak, mint tavaly

2012. Július 6.

Július elsején 49 gyerek elsőáldozott az érmihályfalvi római katolikus templomban. Az ünnepi szentmisére zsúfolásig telt az istenháza.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: