Helytörténeti dolgozat a Dohánygyárról | Érmihályfalva, az Érmellék fővárosa

Helytörténeti dolgozat a Dohánygyárról

2013. Január 6.

Kovács Rozália helytörténésznek a helyi Dohánygyárról készült dolgozata olvasható az alábbiakban, mely tavaly jelent meg, egy Nagyváradon kiadott kötetben.

A dohánygyár. Sarkánál az 1940-es évek óta ott áll a platánfa

A dohánygyár. Sarkánál az 1940-es évek óta ott áll a platánfa

                                    DOHÁNYBEVÁLTÓRÓL, "FÁBRIKÁ"-ról, DOHÁNYRÓL

 Az 1800-as években készült katonai térképen fel van tüntetve a "Tabak Magazin", a dohánybeváltó, raktár és csomagoló épületegység. Egyik raktárán pedig az 1823-as évszám olvasható.

 Három utca is határolja ezt az óriási területet. A gyár utcája (Fabricii) mint az Arovit szomszédja, a Mester utca (Breslelor) és az állomás hátuljánál, a sínekre nézve, húzódik a harmadik utca.



Ma magánterület. Egy elhagyatott udvar, telep, ahol kifosztott szárítók vannak, a kemencék vas ajtajai is eltüntek, hordják belőle a téglát, a szárítók polcai itt ott még látszanak, a raktárak és hatalmas szárítók elhagyva, az udvart méteres gaz veti fel, jó hely kóbor kutyáknak. Persze széjjelnézni, fotózni se engedtek be, de hát annyi a rossz kerítés, hogy ez igazán nem volt gond.

Fotó: A gyár elhanyagolt bejárata

              A dohányról

   A dohány élvezeti növény, Közép-Amerikából származik, termesztése és feldolgozása hazánkban 1867 óta állami monopólium. Az egyéves, lágyszárú növény magassága fajtájától függően 70-250 cm között változik.A levelek szórt állásúak,alakjuk változatos, számuk 20-50 drb/tő. A levelek elhelyezkedése alapján az alsó 3-4-et alj, vagy homokleveleknek, a középen levő 9 - 15 drb-ot derék vagy anyaleveleknek és a felső 3 - 4 darabot csúcs- vagy hegyleveleknek nevezik.Június végén virágzik. A nikotin a dohány gyökereiben képződik,onnan jut a levelekbe,ahol raktározódik. Jól előkészített gyommentes, porhanyós talajt igényel,melegágyba vetették. Plántázása általában április végétől május végéig tart. A nyár során 2 x, 3 x megkapálják,öntözik.

Ápolásában a legfontosabb a tetejezés és a kacsgátlás. Céljuk a levélhozam fokozása. A tetejezés optimális ideje akkor van, amikor megjelennek a virágbimbók. A kacsolást (kacsgátlást) ma már a tetejezéssel egy menetben végzik.

Fotó: A bálázott dohány csomagolása

   A dohány törése július elejétől szeptember közepéig tart. A dohánytövön a levelek nem egyszerre érnek, hanem kifejlődésük sorrendjében alulról felfelé.  A levelek törése kézzel történik. A letört leveleket a legrövidebb időn belül a szárítás helyére kell szállítani. A szárításra fűzéssel készítik elő a leveleket. A természetes szárításhoz kézzel, 50 - 70 cm hosszú tűvel, színükkel és fonákukkal váltogatva zsinórra fűzik a dohányt, majd a leveleket elegyengetik. Az így ekészült fűzeteket akasztották be a dohányszárító pajtákba. A levelek természetes szárításának időtartama 25-40 nap a hagyományos dohányszárító pajtákban. Ez kiegészítő fűtéssel ellátott helységekben a levegő áramoltatásával, a páratartalom szabályozásával történik.Szárítás után csomókba kötik, 30 - 35 kg-os bálákba csomagolják./Forrás: internet/

500 éve van jelen a dohány a Kárpátmedencében és a magyarok életében hiába szorították használatát és forgalmazását szabályok,korlátozások és tíltások közzé.

Fotó: Csoportkép az 1900-as évek közepéről

   Erdélybe még 1568-ban Bornemissza Pál püspök hozta be az első nyers dohányt,1576-ban pedig a török követ a szárított dohányt Báthory Kristóf erdélyi fejedelemnek.1681-ben Apafi Mihály fejedelem pártfogójától Ali budai pasától kapott dohányt, az adó pontos beszolgáltatásáért. Olyannyira megkedvelte a pöfékelést,hogy nikotinmérgezést kapott. Ennek hatására ő maga leszokott és törvényben tiltotta be a pipázást Erdélyben.1697-ben a gyulafehérvári országgyűlésen már szigorú törvények tiltják a dohányzást. Aki dohányt termelt, annak elkobozhatták a földjét is. Idézek egy korabeli,de eredménytelen tilalom szülte rigmust: Tudtára adatik, hogy a pipa tiltatik,aki rajta kapatik, huszonöttel csapatik. (Forrás: A dohányzás kultúrtörténete Magyarországon - internet)

              Termesztése hazánkban

  Dohánytermesztéssel Magyarországon a 18. századtól foglalkoztak. A gazdák rájöttek arra, hogy ez a növény kedveli hazánk éghajlatát ,és jó megélhetési forrás is egyben. Nagyon szereti a homokos talajt, mivel itt a nap kétszer süt rá. Először fentről, majd lentről is,mivel az aranyló homokszemcsék visszaverik azt.Bihar vármegye és az Érmellék már ekkor is lényeges dohánytermelő vidék volt.A török hódoltságot követően a kukoricához hasonlóan a dohány is gyorsan elterjedt. Az 1692-ős összeírásban már megemlékeznek a diószegi dohány kerti ültetéséről. Ez a dohány országos hírű ugyanis:"mind a levelek nagyságával,mind színével és erejével szertfölött kínálja magát".Itt minden sessiohoz kert tartozik és ezekben dohányültetvények voltak./Hoc oppidum sessinius 179 qvaevis hortum habet in qvo tabaccum plantare solent/.Papp Klára: Bihar ország jobbágynépe/

1735-ben a dohánytermesztés általánosabb elterjedésére utal, hogy mindegyik járásban megnövekedett mennyiséget írtak össze. Az Érmelléken a legjelentősebbet 157 869 csomót. A mihályfalvi dohánytermést a gabonával és egyébb jószággal együtt Margitta és Székelyhíd piacain adták el.

Fotó: Motozás a munkaidő végén

Az úrbérrendezést követően Bihar megyében az árendált,bérelt területeken folytattak dohánytermelést, vagy elhagyott telkeken alakítottak ki taxás földeket , ahová dohányt ültettek. (Papp K. i.m.)

   Településünkhöz kötődő adatok a dohánytermesztésről :

   Gróf Stubenbergnek az 1700-as években 26 hold dohánya volt, 1882-ben már 34 holdon termesztették.

 Az urbariumi összíráskor (1770-1772) a mihályfalviak azt vallják, hogy:"A belső telkeinken dohányt is szoktunk termeszteni, melyet jutányosan eladunk és a gabona után leginkább abból pénzelünk."

Fotó: A munka kezdetét és végét jelezte a kis harang

   1860 szeptember 11- "Múlt augusztus hó 23-án iszonyú záporesővel jég vonult el határunk felett, mely sokak reményeit meghiusítá...szépen kifejlett dohányterményben tetemes kárt okozott, sokakét teljesen tönkre tevé. Fájdalmas érezettel tapasztaltam, sok termelőnek,keserves munkájok füstbe menvén, fájdalmas panaszát,keserű könnyezését, nem levén biztosítva dohányuk." (Vasárnapi újság 1860)

  1886-ban. Érmihályfalva "élénk forgalmi hely, van dohánybeváltó hivatala...az érmihályfalvi járásban a dohánytermelés is jelentékeny." (K.Nagy Sándor adata)

           A 20.század adatai:

"Az Érmellék már igen rég híres dohánytermelő hely és mi sem természetesebb,minthogy a dohánytermelési és dohánybeváltó hivatalok központját is ide helyezték át. Ezeknek a hivataloknak az élén szakavatott tisztviselők állanak,akik körültekintő tapintatossággal   iparkodnak az állam érdekeit összhangba hozni a dohánytermelők érdekeivel." (Bihar megye öregdiákjainak emlékkönyve,1933)

Fotó: Egy szétrombolt kemence

   "A község hatalmas dohánybeváltójához tartozott a Margitta és Székelyhíd környéki termés is. Ebben az időben a személyzet egy főnökből,egy könyvelőből, két munkafelügyelőből,három gyakornokból és hatvan munkásból állt. A helybeliek által "dohánygyár"-ként ismert átvevő ma az aradi központhoz tartozik." (Érmihályfalva Évkönyv 1934)

   A harmincas években a dohánybeváltó hivatal főnöke LEMÉNYI AURÉL,1899-ben született Basestin. A kolozsvári református főgimnáziumban érettségizett.1917-ben vonult be katonának. Leszerelése után beíratkozott a kolozsvári gazdasági akadémiára,ahol 1924-ben végzett. A Monopol szolgálatába állott és a margittai dohánybeváltó hivatalba nevezték ki mint főnököt. Ebben a minőségben helyezték át Mihályfalvára 1934-ben. Rajta kivül 3 gyakornok, 3 éjjeliőr és 60 mukás dolgozott itt.

Ugyanebből az időből ismerjük a dohánytermelési főnököt, SAUCAN SÁNDOR főtisztviselőt, aki 1878-ban született Szatmáron,középiskoláit Károlyban végezte, majd a Bihoreana pénzintézethez került tisztviselőnek. Az első világháború után a nagykárolyi dohánybeváltónál alkalmazták. 1922-ben került városunkba főnöki minőségben.Felesége Pop Terézia, 4 gyermekük volt, leánya Nia az akkori főjegyző Farcas Victor felesége. (Bihar megye öregdiákjai...)

Fotó: A szárító polcainak maradványai

   A dohánytermelési alfőnök 1934-ben Maniu Dumitru könyvelő Maghiar Gheorghe, a hivatal hatáskörébe tartozik Margitta és Székelyhíd dohánytermelése is. (Évkönyv 1934)

  A dohánybeváltó kirendeltség udvarán, az egyik szárító épület falán sokáig meg volt az a kis harang, melyet 1941-be öntettek és az ebédidőt, a munkaidő végét jelezte. A mintegy félméteres kis bronzharang felírata: M.Kir.Dohánybeváltó Hivatal Érmihályfalva 1941, másik oldalán Öntötte Szlezák László Budapesten. (Rencz Csaba, Bihari Napló 2002)

Fotó: A dohányszárító épületek napjainkban 

Érdekes dokumentum maradt fenn 1941-ből. A Magyar kir.Dohánybeváltó Hivatal 1941 április 7-én, 1354 szám alatt levelet írt Somogyi József kincstári dohánytermelő úrnak, Érmihályfalva Derék utca 13 szám alá. Idézek a levélből: "A pénzügyminiszter az 1937 évben megvalósította az intézményes dohánybiztosítást,, a dohánytermelők jégkármentesítési alapját. A szabályzat magyarázata céljából ismertetést adtak ki. A Magyar Kir. Dohánybeváltó Hivatal felkéri, hogy amennyiben még.t.c. nem volna tagja  a jégkármentesítési alapnak, úgy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket egyrészt saját, főként pedig dohánykertészeinek jól felfogott érdekében vállalni sziveskedjék." E szándékát sziveskedjék a m.kir.dohánybeváltó hivatalnak bejelenteni.A hivatal megküldi az Alap kötelékébe való belépésre szolgáló kötelezvényt."

1988-ban Szilágyi István közgazdász ezt írja: "Az állomás mellett épült dohánygyárban a környező falvakból begyűjtött dohányt tárolták,szárították, érlelték. Innen küldték azután tovább az ország külöböző cigarettagyáraiba. Ez az üzem  idényben 150-180 munkást foglalkoztatott, nem kellett a munkaképes dolgozóknak más vidékre elvándorolniuk,megélhetést keresni..."

1970-ben a Dolgozó nő folyóíratban Tőke Csaba arról tudósít, hogy hozzálátnak egy új dohányszárító építéséhez, ez évente 240 tonna Virginia dohány szárítását teszi lehetővé.

Fotó: Egy raktárépület

   A legutolsó, a dohánybeváltóról írt újságcikkben 2009 február 3-án Sütő Éva (Reggeli Újság) ezt írja: "Áll ebek harmincadjára hagyva a dohánygyár/dohányátvevő, de közönségesen még fábrikának is nevezték/.Idős emberek,akik a fénykoráról meséltek elmondták, hogy ezen a vidéken a dohánytermesztésnek nagy múltja volt, nagyon szerette ez a növény a homokos talajt...Ezen a vidéken a Virginia fajtát termesztették,majd itt a dohányátvevőben lehetett átadni, ahol a feldolgozás kezdő fázisait végezték. A gyár 100-200 embert is foglalkoztatott idényszerűen." 

                              Kovács Rozália

                                                                             (Napjainkban készült fotók: Rencz Csaba)  


MegjelentA honismeret szolgálatában, Nagyvárad, 2012, 241.oldal

Bibliográfia:

- Papp Klára: Biharország jobbágysága - 86,87.old.

- Benedek Zoltán: Érmellék - 98,226.old.

- Érmihályfalvai évkönyv 1934,

- Érmihályfalva1998 -  20,27,28.old.

- Rencz Csaba: Egy darabka történelem (harang), Bihari Naplo, 2002

- Szilágyi István írása 1997

- K.Nagy Sándor adata 1986-ból

- Vasárnapi újság - 1861, 02.24.-ből,

- Sütő Éva: Élni és élni hagyni, Reggeli Újság, 2009

- Urbarium 138.old.

- Bihar megye öregdiákjai Nagyvárad 1933-37, vonatkozó részek.










További cikkek

Kovács Rozália helytörténész olvasta fel Kuthy Lajosról szóló tanulmányát

Kuthy Lajos - Az író születésének 200. évfordulóján elhangzott beszéd

2013. Január 10.

Szerda délután emlékeztek meg a 200 éve született Kuthy Lajosról. Az ünnepségen hangzott el Kovács Rozália helytörténésznek az íróról szóló tanulmánya, melynek teljes szövege olvasható az alábbiakban.

Benedek Mátyás és felesége sírköve (balról) a zsidó temetőben

Egy számla, egy sírkő: Benedek Mátyás fakereskedő

2013. Január 20.

Kovács Rozália helytörténész újabb dolgozata, Benedek Mátyás néhai fakereskedőről, aki sírfelirata szerint "Nemes emberbarát volt".

Fráter Vincéné Bernáth Ilona családja körében

Bernáth Ilona családja körében - egy megtalált fotó apropóján

2012. December 25.

Karácsony - a család ünnepén egy újabb helytörténeti munka Kovács Rozáliától, a Bernáth család történetéhez kapcsolódva, egy újra felfedezett fénykép nyomán.

"A repkény jótékonyan befonta a sírt"

„Utas, állj meg sírom felett ...”

2012. December 4.

Kovács Rozália helytörténész sétát tett az őszi temetőben, megnézni, hogy a bozótos részben milyen állapotban vannak a 2004-ben felleltározott sírkövek, vannak-e még csónak alakú fejfák, hogyan néznek ki a sírhantok a november elsejei megszokott temetőtakarítás után.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: