Így mulat a mihályfalvi magyar nyugdíjas

Így mulat a mihályfalvi magyar nyugdíjas
2019. February 13.
Igen, mulatni, azt tud a magyar, kortól, nemtől, sőt, egészségi állapotától függetlenül. Ennek tanújelét adta vasárnap, amikor az érmihályfalvi Szépkor Nyugdíjas Egyesület ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható pótszilveszteri mulatságot.
/vlm/Image/Show/84/

Nagyon jól jön az ilyesmi szinte minden nyilvántartott tagnak, sokaknak ugyanis szilveszter éjszakáján nincs hova mennie, vagy mert magában van, vagy van családja, de nagyon távol élt tőle, de ha közel is vannak, azoknak már megvan a maguk élete, társasága, szórakozása. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy mai fiatal, főként, ha unokáról van szó, ugyanazokat a dalokat szeresse, amelyek egykor megdobogtatták az akkori szerelmes, ma már nagyszülők szívét. A mulatságot ezúttal is megtisztelte jelenlétével Nyakó József polgármester, és Karsai Attila polgármester-helyettes is. Nyakó József megköszönte az egyesület vezetőinek az elmúlt esztendőben kifejtett munkájukat, és elmondta, hogy a város vezetése méltón lehet büszke arra a csapatra, amelyik képes összefogni a város tevékenykedni vágyó idős embereit, akik életének célt adott, és értelmet, lehetőséget kínált arra, hogy összegyűljenek, megtárgyalják egymás égető problémáit, szükség esetén pedig akár segítsenek is a rászorulókon.

Az ünnepségre immár másodízben hívták meg a helybeli, immár nemzetközileg is ismert és elismert Móka színjátszó társulatot, melynek néhány tagja (Boros Emőke Blanka, Kulcsár Ágnes, Vajda Lia, Szabó János társulatvezető és Boros József) igyekeztek megteremteni szereplésükkel a mulatáshoz szükséges felhőtlen hangulatot, s a jelenlevők lelkes tapsa igazolta a sikert. A talpalávalót az immár házi zenészünknek számító Boldog Gyuszi egyszemélyes zenekara biztosította, akinek ezúttal külön megköszönjük, hogy csak ezért eljött hozzánk Nagyváradról. A nagyszerű ebéd után, melyet a csapat tagjaiból összeállt szakácsnők „hoztak össze”;, következett a mulatság, a tánc, a bohóckodás – elvégre szilvesztert ünnepeltünk, nemdebár?! Egy adott pillanatban csodálkozva láttam, hogy egy talpig feketébe öltözött apáca ropja szilajon a táncot a polgármesterrel! Az egyik szakácsnőnk volt az, akit sokoldalú, minden vidámságra kapható egyéniségnek ismertünk meg. Körülbelül 95 ember ült az asztaloknál, és jólesően láttam, hogy még bihardiószegiek is eljöttek velünk együtt mulatni, de sok unoka is ott volt, amit én jelképesnek tartok, ugyanis ők a jövő zálogai. Jól van ez így! Hadd lássák az örök otthonülő és morgolódó, mindennel elégedetlen, mindig tanácsot adó nagyszülők más arcát is: a gondtalan, vidáman kikapcsolódó, régi nótát dúdoló, vagy az éppen arra táncolóét. Mert mi is voltunk egyszer fiatalok, és, ahogy a régi nóta mondja: „Nemcsak a húszéveseké a világ!”;

Boros József

Keresés