Levelek a kuruckorból / I.

2017. December 2.

Nemes Gencsy Zsigmond érmihályfalvi ezredes 1704 – 1706 között írt leveleiből Kovács Rozália helytörténész idéz. Sorozata első része olvasható alább, az idézetek a hadi helyzetről szólnak.

Az első levélben említett szentgotthárdi csata egy 17. századi festményen

Az első levélben említett szentgotthárdi csata egy 17. századi festményen

A Gencsy család balkányi levéltárában találhatóak  dokumentumok, melyek adalékul szolgálnak a Rákóczi-kor történetéhez. Rákóczi korabeli okmányok, levelek, adománylevelek, melyek Gencsy Zsigmondtól, Rákóczi "mezei hadainak egyik ezredes főkapitányától" s özvegyétől, Balási Katától maradtak fenn. "Valami kiváló történelmi jelentőséggel ugyan egyik sem bír, azonban akadt közöttük, mely a részletes ismertetést megérdemli" - írja Bányai Károly az Adalékok a Rákóczi-kor  történetéhez című munkájának 36. oldalán.

Gencsy Zsigmond ezredes 1704 -1706 között írt leveleit ismertetjük alább, melyeket feleségének, Balási Katának írt a táborból ide, városunkba, aki akkor fiával, Sámuellel itt levő birtokán élt, gazdálkodott.

Ebben az első részben azokból a levelekből idézünk, melyek az akkori hadi helyzetről szólnak.

- "Kelt Kecskeméten die 23 julii. Anno 1704. Az nagyhatalmú Úristen szerencsével is megáldott, mert  Szent-Gotthárdnál az német tábort felvertük, másfél ezeren nem voltunk, hét ezeren voltanak (a németek), kiben nem ment el másfél száznál több, melynek zászlait, dobjait most viszem Kegyelmes urunkhoz."

- "Kelt Bánffy-Hunyadon die 26 X-bis 1705. Én nekem méltóságos generális uram ő nagysága (Károlyi Sándor) parancsolatjábul ide Kalotaszegre kellett jönnöm, kit nagy örömmel cselekedtem. Kémjeim által kivájatván, hogy valami németség  és jeles markotányok vannak az kolozsvári hostatban, kit nem szenvedvén rájuk mentem. Isten szép nyereséget adván, neked is kedveskedhettem belőle szívem. Az német készül, de merre, nem tudom, dögi olyan vagyon, több felénél már meghalt az gyalogjának."

- "Kelt Zilahon die 20 Jan.A. 1706. Én mostan ismét Erdélybe indultam, a német pedig visszanyomult Kolozsvár felé."

- Kelt Nagy – Almáson,  3 Febr. A. 1706. A német most hamar megindul kifelé, de nem tudom mely felé veszi útját, hanem olyan készülettel legyenek minden szekereid és minden alkalmatosságod, hogyha parancsolatomat veszed, akkor ne kapj széjjel."

- "Kelt Nagy-Almás, die 19.Február 1706. Az német minden órán megindul, de nem reménylem, hogy menjen (t.i. oda), mindazonáltal olyan készülettel légy, hogyha arra találna is indulni félre állhass, minden jószágocskáddal előle."

- "Kelt Nagy-Almás, die 25 Febr.1706 Rabutint Bánfi Györgygyel most  várják Kolzsvárra, minden bizonnyal harmad nap alatt beérkezik. Az német is okvetlen megindul kifelé, de biztosan nem tudom merre, reménylem, hogy a Maros felé fog."

- "Kelt Nagy-Almáson, die 3 Mart.A.1706. A németnek rettenetes nagy készületi vagyon, merre megyen Isten tudja,  nem reménylem, hogy arra menne felétek. Soha Erdélynek kínja olyan nem volt, mint most vagyon."

- "Kelt Nagy-Almás, die 13 Mart.1706. Örömest haza mentem volna, de az méltóságos generális nem bocsát. Ezen órában megindulok Erdélyből ki."

Bányai Károly "Adalékok a Rákóczi-kor történetéhez" című munkája 36.oldalán írja Gencsy Zsigmondról: "Bár a Rákóczi-szabadságharcban jelentősebb szerepet nem is vitt, mégis méltó az utókor érdeklődésére és kegyeletére, hiszen hazafiságát, szabadságszeretetét és a fejedelemhez való  hűséges ragaszkodását vérének ontásával, életének feláldozásával pecsételte meg."

               Kovács Rozália










További cikkek

A Szatmári béke emlékműve és a Gencsy-címer

Levelek a kuruckorból / II.

2017. December 15.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt, kinek felségéhez írott leveleit ismerteti ezúttal Kovács Rozália helytörténész.

A Gencsy-címer egy faldíszen, mellette az adományozott ón kanna

Levelek a kuruckorból / III.

2017. December 23.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt. Feleségéhez írott leveleiből azokat a részeket idézi sorozata utolsó részében Kovács Rozália helytörténész, melyekben egyetlen fia, Sámuel sorsa felől rendelkezik.

János-telek neve ma is él a köztudatban

Eltűnt települések: János-telek és Tárnok

2017. November 24.

Eltűnt települések, melyek nagyon régen Érmihályfalva nagyhatárában állottak: János-telek és Tárnok. Kovács Rozália helytörténész próbálkozik meg az idegenvezetéssel.

Korabeli dokumentumok, a jobb felsőn a 3 Ferenc aláírásával

Miként maradt abba a vízimalom javítása 1854-ben?

2017. November 3.

Igaz történet a vízimalom javításának elmaradásáról 1854-ből és arról a 3 Ferencről, akik „mint legények fogadtatván fel” dolgoztak ott. Kovács Rozália helytörténész korabeli dokumentumokból ihletődött írása.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: