Feldmann Aladár fényképészeti műterme a Vesterné-féle házban volt, derül ki az 1934-es Érmihályfalvi Évkönyvből. Életéről keveset tudunk – de amit igen, azt Kovács Rozália helytörténész foglalta össze.

Dr. Sólyom Fekete István, ügyvéd az 1900-as évek Érmihályfalvájának egyik jelentős alakja volt. Az ügyvédek 1934-es címjegyzéke szerint a Kopasz utca 2. szám alatt lakott, irodája volt a Dohánygyár utca 8. szám alatt. Kovács Rozália helytörténész írása.

Az 1900-as évek közepéig városunkban az akkori ipartestületnek két neves temetkezési vállalkozása volt. Kovács Rozália helytörténész összefoglalója.

A városunkban élt és dolgozott kereskedők jelentős tagja Sorbán András 1888-ban született Érmihályfalván (1973-ban hunyt el). Művelt kereskedő volt, irodalom szeretetét igazolja az a Díszoklevél, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh bocsátott ki, gróf Bánffy Miklós, Kemény János és Kós Károly írtak alá. Kovács Rozália helytörténész írása.

A címer olyan meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény, vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ. Az érmihályfalvi temetőben csak három címeres sírkövet találunk. Kovács Rozália helytörténész írása.

Egy meglevő, de többször átalakított épület története kapcsán született Kovács Rozália helytörténész újabb írása.

A mai CBA-üzlet helyén állt Csiri Sándor mészáros mester hentesüzlete, aki a református egyház főgondnoka volt a 20.század elején. Kovács Rozália helytörténész írása.

„Az érmelléki városka társadalmának egyik legtekintélyesebb és legelismertebb tagja” – írja a 115 éve született dr.Grósz Sándor orvosról a Bihar megye öregdiákjai című könyv. Kovács Rozália helytörténész visszaemlékezése.

Mátray, Markovits, Sallai, Man, Zih. Egykori érmihályfalvi gyógyszerészek, kikre ma már csak a legidősebb lakosok emlékeznek. Kovács Rozália helytörténész írása.

Városunkban 1883. januárjában alakult meg az első pénzintézet, 1887-ben pedig a második. Kovács Rozália helytörténész írása.

Folytatjuk helytörténeti sorozatunkat az eltűnt épületekről, most az Andrássy ház van soron. Kovács Rozália helytörténész írása.

„Két nagy malommal dicsekedhetünk” – írja az 1934-es évkönyv. A Kolling féle malom történetét már bemutattuk, most foglalkozzunk a Glück féle Gizella hengermalommal. Kovács Rozália helytörténész írása.

A Kolling féle malmot Kolling György (1851-1928) alapította 1886-ban. Ezt a Kollingok az Érmellék egyik legnagyobb és legvirágzóbb ipartelepévé fejlesztették.
Kovács Rozália helytörténész írása.

Az 1934-ben megjelent Évkönyv alapján Kovács Rozália helytörténész Érmihályfalva hajdani két paprikaőrlő malmára emlékezik.

Kovács Rozália helytörténész “Eltűnt épületek nyomában” című sorozatának második részében az egykori Leventeotthonról ír.

Érmihályfalva egykori iparos társadalmának egyik jelentős képviselője volt Polyák Barna okleveles patkolómester, aki a maga erejéből és szorgalmával igen tekintélyes társadalmi pozíciót vívott ki magának. Kovács Rozália helytörténész emlékezik a néhai mesterre.

Eltűnt épületek nyomában címmel indít új sorozatot honlapunkon Kovács Rozália helytörténész. Az első részben az egykori vasúti szállóról és étteremről esik szó.

A 20.század elejének „egészen városi, modern üzeme” volt a Würdiger és Hoffmann cég zsinór, paszomány és ablakredőnygyára. Kovács Rozália helytörténész írása.

A 19. és 20. század fordulóján alapított Beck pótkávégyár csak az Érmelléken termelt cikóriából állított elő pótkávét – állítólag ez volt sikere titka. Kovács Rozália helytörténész írása olvasható az alábbiakban.

Vida József (1814 – 1884) református oktató korabeli tudósításából egyebek mellett azt is megtudjuk, hány lakosa volt annak idején Érmihályfalvának. Kovács Rozália helytörténész írása.

1996-ban volt egy egyháztörténeti kiállítás, ahol a régi úrasztali terítők/kendők is bemutatásra kerültek. Akkor mondta el az akkor 70 éves Zoltai Erzsike néni ezt a történetet, az egyik terítőről. Kovács Rozália helytörténész írása.

A napokban kivágták a fákat az egykori Lovass kúria elől, így “előbukkant” a takarásból az épület. Kovács Rozália helytörténész sorai ennek apropójából születtek.

A nemes Szathmáry család neve, Bihar megye nemes családjainak összeírásakor 1764-ben már megtalálható. Több mint tíz sírkövön találkozunk a  nemes Szathmáry  család tagjainak nevével a temetőben – derül ki Kovács Rozália újabb helytörténeti írásából.

Kik voltak Érmihályfalva, illetve – ahogyan akkoriban mondták – Nagy-Mihály lakosai a XVI. században? A korabeli török adminisztráció adatai alapján kiderül Kovács Rozália helytörténész kutatásának eredményéből.

Kovács Rozália helytörténész újabb dolgozata, Benedek Mátyás néhai fakereskedőről, aki sírfelirata szerint “Nemes emberbarát volt”.

Szerda délután emlékeztek meg a 200 éve született Kuthy Lajosról. Az ünnepségen hangzott el Kovács Rozália helytörténésznek az íróról szóló tanulmánya, melynek teljes szövege olvasható az alábbiakban.

Kovács Rozália helytörténésznek a helyi Dohánygyárról készült dolgozata olvasható az alábbiakban, mely tavaly jelent meg, egy Nagyváradon kiadott kötetben.

Karácsony – a család ünnepén egy újabb helytörténeti munka Kovács Rozáliától, a Bernáth család történetéhez kapcsolódva, egy újra felfedezett fénykép nyomán.

Kovács Rozália helytörténész sétát tett az őszi temetőben, megnézni, hogy a bozótos részben milyen állapotban vannak a 2004-ben felleltározott sírkövek, vannak-e még csónak alakú fejfák, hogyan néznek ki a sírhantok a november elsejei megszokott temetőtakarítás után.

November 1-re készülve a hozzátartozók takarítják a sírokat. Sajnos, nem mindenki tiszteli a temetőben mások emlékét.